+ SZ32 VILLA, BUDAPEST
Helyszín | Budapest |
Beruházó | magánszemély |
Alapterület | 700 m2 |
Eredeti tervező | Málnai Béla |
Generál tervező | MCXVI Építészműterem |
Építész vezető tervező | Szokolyai Gábor |
Projekt építész | Galántai Gergely, Hajdu Gábor |
Építész munkatársak | Szuhányi Anna, Czirják Bence, Racskó Anna |
Tájépítész | Bán Karolin |
Tartószerkezet tervező | Harsányi Csaba |
Épületgépészet tervező | Végh Benedek, Víg Ferenc |
Épületvillamossági tervező | Sándor Dávid, Holman András |
Makett | Bajusz Csaba |
Makettfotó | Czirják Bence |
Tervfázis | kiviteli terv |
Eredeti ház építési éve | 1932 |
Felújítás-átépítés tervezési éve | 2023 |
„Málnai Béla az I. világháború előtt társával, Haász Gyulával a korai modern építészet úttörői közé tartozott. A háború értelemszerűen megakasztotta a fejlődést, de az azt követő politikai közegben, az őszirózsás forradalom után ismét erőre kaptak a progresszív törekvések. 1918 decemberében megalakult a Művészek és Tudósok kultúrszövetsége nem kisebb céllal, mint „az ország szellemi életének átalakítása”. A vezetőségben Lajta, Vágó, Pogány Móric, Csók István, Rippl-Rónai, Szinyei-Merse, Vaszary, Ady, Babits és hasonló nagyságok mellett ott volt Málnai is.” (részlet Zöldi Anna: Díszlettervezéstől a villaépítészetig, Octogon )
„Villáiban visszatérő motívumokkal találkozunk: félköríves reneszánsz ízű árkádok, gigantikus kővázák, nagyméretű emeleti terasz oldja az amúgy gazdaságosan zárt tömeget. Alaprajzuk, térszervezésük többnyire klasszikus; ahol nem, ott nem is tűnik igazán szervesnek: nyaktaggal a fő tömeghez csatolt toldalékként jelennek meg olykor meglepő alaprajzú helyiségek. Mivel az első villái a díszlettervezői munkájával párhuzamosan épültek, talán összefügg ezzel festői hatásuk: a családi villa, mint a középosztálybeli élet díszlete.” (részlet Zöldi Anna: Kényszerű kitérő, zajos vastaps – Málnai Béla díszletei, Építészfórum, 2020.04.02.)
A második világháború után a villát felosztották több lakásra, és egészen a közelmúltig társasházként működött. Megbízónk szándéka, hogy az épület polgári nagyvonalúságát helyreállítja, igazítva a kor és a család igényeihez.
Tervünk az építés korában jellemző úri és cseléd területek szerinti elhatárolásokat megszünteti. A működésbeli egyensúlytalanságot igyekeztünk kiegyenlíteni. Az utcai oldal a felvezető lépcsősorral, loggiával, a homlokzati megnyitással drámain hangsúlyos és attraktív, míg a nyugati, hátsó kertrész felé eső oldal alárendelt, zárt, kissé zord megjelenésű, elsősorban a személyzet számára szánt épületrész volt. A ház áttervezésének koncepciója ennek a kétarcúságnak a kiegyensúlyozása tekintettel arra, hogy a mai életforma más épület- és kerthasználatot igényel. A konyhát megnyitottuk, mind a hátsó kert, mind a nappali felé, így elrejtett helyiség helyett a család központi életterévé válik.