+ SZ32 VILLA, BUDAPEST

SZ32 villa

Helyszín Budapest
Beruházó magánszemély
Alapterület 700 m2
Eredeti tervező Málnai Béla
Generál tervező MCXVI Építészműterem
Építész vezető tervező Szokolyai Gábor
Projekt építész Galántai Gergely, Hajdu Gábor
Építész munkatársak Szuhányi Anna, Czirják Bence, Racskó Anna
Tájépítész Bán Karolin
Tartószerkezet tervező Harsányi Csaba
Épületgépészet tervező Végh Benedek, Víg Ferenc
Épületvillamossági tervező Sándor Dávid, Holman András
Makett Bajusz Csaba
Makettfotó Czirják Bence
Tervfázis kiviteli terv
Eredeti ház építési éve 1932
Felújítás-átépítés tervezési éve 2023

„Málnai Béla az I. világháború előtt társával, Haász Gyulával a korai modern építészet úttörői közé tartozott. A háború értelemszerűen megakasztotta a fejlődést, de az azt követő politikai közegben, az őszirózsás forradalom után ismét erőre kaptak a progresszív törekvések. 1918 decemberében megalakult a Művészek és Tudósok kultúrszövetsége nem kisebb céllal, mint „az ország szellemi életének átalakítása”. A vezetőségben Lajta, Vágó, Pogány Móric, Csók István, Rippl-Rónai, Szinyei-Merse, Vaszary, Ady, Babits és hasonló nagyságok mellett ott volt Málnai is.” (részlet Zöldi Anna: Díszlettervezéstől a villaépítészetig, Octogon )

„Villáiban visszatérő motívumokkal találkozunk: félköríves reneszánsz ízű árkádok, gigantikus kővázák, nagyméretű emeleti terasz oldja az amúgy gazdaságosan zárt tömeget. Alaprajzuk, térszervezésük többnyire klasszikus; ahol nem, ott nem is tűnik igazán szervesnek: nyaktaggal a fő tömeghez csatolt toldalékként jelennek meg olykor meglepő alaprajzú helyiségek. Mivel az első villái a díszlettervezői munkájával párhuzamosan épültek, talán összefügg ezzel festői hatásuk: a családi villa, mint a középosztálybeli élet díszlete.” (részlet Zöldi Anna: Kényszerű kitérő, zajos vastaps – Málnai Béla díszletei, Építészfórum, 2020.04.02.)

A második világháború után a villát felosztották több lakásra, és egészen a közelmúltig társasházként működött. Megbízónk szándéka, hogy az épület polgári nagyvonalúságát helyreállítja, igazítva a kor és a család igényeihez.

Tervünk az építés korában jellemző úri és cseléd területek szerinti elhatárolásokat megszünteti. A működésbeli egyensúlytalanságot igyekeztünk kiegyenlíteni. Az utcai oldal a felvezető lépcsősorral, loggiával, a homlokzati megnyitással drámain hangsúlyos és attraktív, míg a nyugati, hátsó kertrész felé eső oldal alárendelt, zárt, kissé zord megjelenésű, elsősorban a személyzet számára szánt épületrész volt. A ház áttervezésének koncepciója ennek a kétarcúságnak a kiegyensúlyozása tekintettel arra, hogy a mai életforma más épület- és kerthasználatot igényel. A konyhát megnyitottuk, mind a hátsó kert, mind a nappali felé, így elrejtett helyiség helyett a család központi életterévé válik.