Helsinki déli kikötőjét 1993-ban a Környezetvédelmi Minisztérium felvette a város tengerparti védett értékeinek listájára. A nemzetközi tervpályázat kiírásával a jövőbeli fejlesztéseket kívánta megalapozni a város. A tervezési terület a déli kikötő teljes tengerparti területe volt. A terület központi elhelyezkedése, kultúrtörténeti jelentősége valamint a személyforgalmi kikötő a város identitásának meghatározó elemei. A megbízó célja volt, hogy a terület a város jól működő részévé váljon, amely a városi kultúra megtapasztalásának és megnyilvánulásának sokféle lehetőségét kínálja. A város a tenger közelében fekvő területeken rekreációs és egyéb szabadidő eltöltési lehetőségeket szeretett volna teremteni a helyi lakosok és a turisták számára.

A déli kikötő kultúrtörténeti szerepe és a jelentősége volt számunkra a kiindulási pont a tervezésben. A területet olyan módon rendeztük át, hogy városi közterületek mellett építési lehetőségek is létrejöjjenek a vízparton. Jelszerű épületeket helyeztünk el a sétány két kitűntetett pontján. A nagy forgalmú személyforgalmi kikötő megmaradt a területen, azonban a kikötőnek és annak kiszolgáló területeinek a forgalmát újraszerveztünk a hatékonyság jegyében. A tervezett tengerparti sétány a kikötőt egykor kiszolgáló vasútvonal nyomvonalán húzódik. A kikötő nyugati részének elsődleges funkciója a rekreáció, a pihenés, a sport valamit a piac lett. A főtér pedig alkalmas továbbá ünnepségek, fesztiválok és a digitális piac rendezvényeinek befogadására.

VISSZA A MUNKÁKHOZ